Mitől függ egy központi fűtéses lakásban, hogy milyen a kialakítandó levegőhőmérséklet?

Állandósult állapotban - nem hirtelen időjárásváltozás esetén - a lakásban kialakult levegőhőmérsékletet a lakással közölt hő, valamint a lakás hővesztesége befolyásolja alapvetően. A lakásban a hőközlést a hőleadó felületek (fűtőtestek) biztosítják. A hőközlés nagyságának három fő tényezője van:
- a fűtőfelület mérete,
- a fűtővíz hőmérséklete,
- a fűtővíz mennyisége.
Mindhárom tényezőt a fűtési rendszer tervezője határozta meg a létesítés idejében érvényben lévő előírások alapján. A hőveszteséget az épület külső határoló szerkezeteinek (falaknak, ablakoknak) az állapota, hőszigetelő képessége és levegőáteresztő képessége, valamint a határoló felületek mérete (másképpen kifejezve a lakás épületen belüli elhelyezkedése) befolyásolja.

Miért érdemes korszerűsíteni a felhasználói berendezéseket?

Ha a felhasználói berendezések rosszul szabályozhatók, érdemes korszerűsíteni azokat. Ennek keretében meg kell teremteni a lakások fűtésének egyedi szabályozhatóságát, lehetőleg termosztatikus radiátorszelepekkel. Ha a korszerűsítéssel együtt alkalmazunk költségmegosztási rendszert, akkor megteremtődnek a lakásonkénti gazdálkodás és takarékoskodás feltételei is.

Ha korszerű termosztatikus radiátorszelepeket építünk be, akkor emelkedik-e a lakásban a hőmérséklet?

A jó termosztatikus szelep olyan korszerű eszköz, ami megbízhatóan, tartósan, csöpögésmentesen, könnyen kezelhetően látja el a szelep funkcióit (nyit, zár) ezenkívül a beállított hőmérsékletet önműködően tarja. Természetesen a termosztatikus radiátorszelep nem alkalmas arra, hogy a helyiség (fentebb leírt tényezők által meghatározott) maximális helyiséghőmérsékletén emeljen. A termosztatikus szelepeken található skálához általában hozzárendelnek egy helyiséghőmérsékletet, de ez nyilván csak akkor biztosítható, ha ennek az egyéb feltételei adottak (megfelelő fűtőtest felület, megfelelő víztömegáram, megfelelő fűtővíz hőmérséklet, megfelelő állapotú határoló szerkezetek). Összefoglalva, a termosztatikus radiátorszelep beépítése önmagában nem emeli meg a lakásban a levegő hőmérsékletet, de nem is ez a funkciója.

Hogyan történik a költségmegosztás?

Az épület hőköltségeinek szétosztásában a lakóknak kell megállapodniuk. A költségmegosztás történhet a lakásméret szerint, vagy a fűtőtestekre szerelhető költségmegosztó készülékek segítségével. A lakásméret szerinti elosztásnál az azonos méretű lakásokat abban az esetben is azonos költség terheli, ha hőfogyasztásuk lényegesen különbözik. Ez nem ösztönöz megfelelően a takarékosságra. Ezzel szemben költségmegosztók alkalmazása lehetővé teszi a lakások fogyasztásához igazodó díjfizetést, s ezzel a takarékoskodást is.

A felhasználói berendezések - ide értve a melegvíz-mérőket is - átalakítását, áthelyezését miért kell előzetesen bejelenteni a Timpanon Kft-nél?

Az épületekben található felhasználói berendezések - így például a fűtőtestek, csövek - a lakóközösség osztatlan közös tulajdonában vannak. A lakók és az ellátás zavartalan működése érdekében jogszabályok írják elő, hogy mely beavatkozások esetén szükséges a Timpanon Kft. előzetes értesítése, illetve jóváhagyása. Ezért a felhasználói berendezések felújítása, átalakítása, áthelyezése esetén terveket kell készíttetni. A Timpanon Kft-vel a tervező egyeztet, a terveket szakszerűségi vizsgálatra a Timpanon Kft. részére be kell nyújtania. A kivitelezés csak a Timpanon Kft. által jóváhagyott tervekkel kezdhető meg. A rendszer ürítésének, majd feltöltésének időpontját is előzetesen kell egyeztetni. A lakásban végrehajtható beavatkozások kihatással lehetnek a szomszédos lakások, sőt még a szomszédos épületek fűtésére is. A biztonság - és rendszer technikai ellenőrzést a szolgáltatónak minden esetben el kell végeznie. Talán kis jelentőségűnek tűnik egy radiátor cseréje, de például a fűtőtest anyagának helytelen megválasztása káros hatással lehet az épület fűtési rendszerére.
A melegvíz-mérőkön elhelyezett plombák eltávolítása, megsértése nem várt következményekkel járhat, ugyanis a plomba leszedésével megszűnnek a mérés szerinti elszámolás feltételei. Ebben az esetben a melegvíz felhasználás az utolsó elszámolás időpontjától felemelt díjas fogyasztásnak minősül.
Ha a mérőhelyen bármilyen beavatkozás indokolt, kérjük, hogy a munka megkezdése előtt 3-5 nappal korábban egyeztessék ügyfélszolgálatunkon ennek időpontját. Munkatársunk a megbeszélt időpontban leolvassa a mérőt és leveszi a plombát, majd néhány nappal később, amikor az átalakítást elvégezték, újraplombázza.

A többlakásos lakóépületekben egyes tulajdonosoknak megfordulhat a fejében, hogy az épület egységes központi fűtéséről leválva egyénileg oldják meg lakásuk fűtését. A rendszerről való leválásnak milyen következményei lehetnek?

Felhasználói berendezések az épület lakástulajdonosainak közös vagyonát képezik, a működtetés, karbantartás közös feladat. Az ilyen rendszerekről való leválás bonyolult probléma, amit meg lehet közelíteni jogi, gazdasági és műszaki szempontból, az egyén és a közösség oldaláról egyaránt. Összességében vizsgálva a kérdést nem javasolható a lakóközösségeknek, hogy teret engedjenek az ilyen megoldásoknak.
Ha a lakóközösség, a társasház hozzájárul egy-egy lakás központi fűtésről való leválásához, saját érdeke ellen cselekszik. Általában nem valósítható meg az összes berendezés eltávolítása a lakásból (például a függőleges összekötő vezetékeknek a lakásban kell maradniuk), ami megerősíti azt, hogy a leválónak továbbra is teherviselőnek kellene maradnia a közös tulajdon miatt. További probléma, hogy a lakásban maradó vezetékeknek a hőleadását meg kell gátolni, és ha ez meg is történik, azt rendszeresen ellenőrizni kell.
Azoknál az épületeknél, amelyeknek a tervezése és építése nem készült fel az ilyen beavatkozásra (rossz adottságú belső falszerkezetek) a lakások közötti hőforgalom túlságosan nagy, a kivált lakások továbbra is fűtöttnek tekinthetők. A lakáskiválások egyre rosszabb helyzetbe hozzák a bentmaradókat, a rendszer fajlagos kihasználása egyre rosszabb lesz, előbb-utóbb be kell avatkozni a hőtermelő egységeknél, ez - és az esetleges végső megszüntetés is - a bentmaradókat terhelheti.

Hol mérik a lakóépület hőfogyasztását, ki ellenőrizheti?

A távhőszolgáltatásról szóló törvény értelmében az épület hőfelhasználását hőközpontonként, illetve hőfogadónként kell mérni, tehát a hőmennyiségmérők az épület hőközpontjában, vagy hőfogadójában találhatók. Speciális esetekben, amikor egy hőközpontról szalagszerűen több épület vagy lépcsőház van ellátva, de az egyes épületek (lakóközösségek) az általuk felhasznált hőt külön szeretnék mérni, és a mérhetőség feltételeit biztosítják, a hőmennyiségmérő kerülhet az épület alagsorába, egy arra alkalmas helyiségbe, vagy zárható szekrénybe.
Lakásonkénti hőmennyiség mérés esetén a hőmennyiségmérőket általában közös használatú helyiségben (lépcsőház, közlekedő) helyezzük el.
A mérő ellenőrzésére a felhasználói közösség képviselője jogosult a szolgáltatóval előzetesen egyeztetett időpontban. A mérő által mért adatok kifogásolása esetén a lakóközösség képviselője írásban mérésügyi felülvizsgálatot kérhet.

Mi határozza meg a hőenergia árát?

A hőenergia árát az előállítás energiaköltsége és a fogyasztás helyére való eljuttatás (hőszállítás csővezetéken és a hőközpontban való energiaátalakítás) költsége határozza meg. A lakosság részére szolgáltatott hő ára hatósági ár, amelyet az árhatóság (Kazincbarcika Város Önkormányzata) rendeletileg meghatároz.

A fűtési energiát miért nem lakásonként mérik?

A szokványos kialakítású központi fűtési rendszerek esetén a felhasznált hőmennyiség csak egy központi helyen (hőközpont, hőfogadó) mérhető meg.
Az iparosított technológiával épült épületek fűtési hálózata függőleges elosztású, így a lakásonkénti hőmennyiségmérésre csak a meglévő rendszer jelentős átalakítása után kerülhet sor. Új alapvezeték kiépítése után lakásegységenként, külön fűtési rendszert kell kialakítani.
Az ilyen átalakítás kivitelezési költsége meglehetősen magas. Egyszerűbb, takarékosabb megoldás a költségmegosztók alkalmazása.

A díj egy részét alapdíjként kell fizetni, a hőenergiával való takarékosság így kisebb anyagi megtakarítást jelent. Egy díjtételes rendszer nem volna sokkal ösztönzőbb?

A közműszolgáltatók általában, országon belül és kívül is, kéttarifásak. A távfűtés kéttarifás díjában az alapdíj a szolgáltatáshoz szükséges infrastruktúra fenntartási költségeit fedezi - ez független a hőfelhasználás mértékétől. A második tarifa a hődíj, ami a szolgáltató hőtermelési, hővásárlási költségeire nyújt fedezetet. Az alapdíj költség a felhasználó által lekötött hőteljesítménytől, a hőköltség a felhasznált hő mennyiségétől függ. Kazincbarcikán a felhasználóknak mindkét költség vonatkozásában van lehetőségük a megtakarításra.

Ki a radiátor és az épületben lévő csővezetékek tulajdonosa?

Általában a lakóközösség osztatlan közös tulajdonát képezi. Ebből következik, hogy az épületen belüli rendszer (csővezetékek, radiátorok) üzemeltetése, karbantartása, javítása, felújítása a tulajdonosok feladata és költsége. A fűtési rendszer elemeinek a tulajdonviszonyát a társasházi, vagy szövetkezeti alapító okirat tartalmazza.

Mit tegyek, ha ki akarom cserélni a radiátorokat?

Nem mindegy, hogy milyen anyagú (acéllemez, alumínium) fűtőtestet vesznek és az sem, hogy a beépítendő radiátor hőteljesítménye mekkora. A fűtőtestcserét a távhőszolgáltatónak kell bejelenteni. Célszerű szakembert felkérni a közreműködésre, aki ki tudja választani az adott típusú radiátorok közül a korábbival megegyező teljesítményűt. Az egyszerű cserénél jelentősebb átalakításról tervet kell készíttetni és azt a szolgáltatónak jóváhagyásra be kell nyújtani. A fűtőtest része a fűtési rendszernek és az abba való szakszerűtlen beavatkozás, más felhasználónak (esetleg a ház más részén) fűtési hibát, szélsőséges esetben fűtési elégtelenséget okozhat.

Mit tegyen a felhasználó ha kételkedik a használati melegvízmérés pontosságában?

A városi távhőellátó rendszerről történő használati melegvíz szolgáltatás elszámolási mérője ideális esetben a lakásokon kívül elhelyezett, de legtöbb esetben a lakásokban található melegvízmérő készülék. Ha a felhasználó kételkedik a vízmérő megfelelőségében, kezdeményezheti az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) által szavatolt mérőellenőrzést, amely eljárásnak a szabályait a törvények és rendeletek pontosan meghatározzák.
A vizsgálatok elvégzésének alapfeltétele, hogy az OMH és a Timpanon Kft. által elhelyezett plombák és műanyag plombatokok valamint a mérőhely és a mérő ép és sértetlen állapotban legyenek. A vizsgálat díját a megrendeléssel egy időben, a vizsgálat előtt, pénztárunkban kell befizetni.
OMH hitelesítés nélkül javasolt ellenőrzési módszer, ami egyszerűen a szolgáltató bevonása nélkül is elvégezhető: teleengedjük a fürdőkádat melegvízzel, előtte felírjuk a melegvíz mellékmérő óra állását (m3, liter egységben) A teleengedés után szintén felírjuk a melegvíz mellékmérő óra állását (m3,liter egységben). Egymásból kivonva megkapjuk a telikád melegvíz mennyiségét. Bejelöljük a kádban lévő víz szintjét. Ezt követően leengedjük a kádból a vizet és megismételjük az előzőekben leírtakat hidegvízzel is, természetesen a hidegvízmérő állásainak rögzítésével. Amennyiben a kettő megközelítőleg egyezik, a mellékmérő nagy valószínűséggel megfelelően működik. Ezáltal jelentős költségektől (OMH hitelesítési díj, ki- és visszaszerelés stb.) mentesülhet a Tisztelt Felhasználó.
Ha a mérő pontossági vizsgálatával kapcsolatos összes felmerülő kérdésére nem kapott kielégítő választ, akkor ügyfélszolgálatainkon érdeklődhet, ahol munkatársaink készségesen állnak rendelkezésére.

Jobban szabályozható-e a gázfűtés a távfűtésnél?

A tisztánlátás érdekében érdemes megvizsgálni, mit értünk gázfűtés, távfűtés, illetőleg a jól szabályozhatóság fogalmán. A gázfűtés lehet helyiségenkénti gázkonvektoros, lakásonkénti fali kazános központi fűtés, épületenkénti, például tetőtéri gázkazánnal ellátott központi fűtés, illetve több épületet távvezetéken kiszolgáló nagy gázkazánház is. Ez utóbbit már távfűtésnek nevezzük. A távfűtés, mint a nevéből is sejteni lehet, azt jelenti, hogy a fogyasztási helytől távolabb helyezkedik el a hőtermelő, amiket távvezetékkel kötnek össze.

Mit jelent az ÖKO-program? Miért éri meg belevágni a társasházaknak?

Az ÖKO-program egy állami pályázat, melynek célja a távfűtött épületek fűtési rendszerének korszerűsítése. A programban a strangszabályozás révén az épületen belül kiegyenlítettebbé, a termosztatikus radiátorszelepek felhelyezésével helyiségenként szabályozhatóvá, a költségosztók beépítésével pedig lakásonként mérhetővé válik a távfűtés. Az állam 154 000 Ft/lakás bekerülési költségig a felújítás ötven százalékát (77 000 Ft/lakás) adja támogatásként, amihez a kazincbarcikai önkormányzat a teljes költség huszonöt százalékát helyi pályázat nélkül, minden, az állami pályázaton nyertes társasház részére biztosítja. Így a  lakóknak mindössze az összes költség huszonöt százalékát (38 500 Ft/lakás) kell állniuk. A tapasztalatok azt mutatják (más városokban már történt ilyen felújítás), hogy a lakóknak öt éven át havonta 400-900 Ft közötti pluszkiadást jelentő korszerűsítés éves szinten akár 26-28 ezer forintos megtakarítást is hozhat egy ötvenöt négyzetméteres átlaglakás esetén.

Egycsöves rendszer – érdemes korszerűsíteni?

Igen. A panelépületek első generációja azért épült egycsöves technológiával, mert gyors és egyszerű volt. Itt a radiátorok gyakorlatilag egy cső által egymáshoz vannak kapcsolva, ami több évtizeddel ezelőtt megfelelő volt, viszont ma már korántsem az. Az ÖKO programban az ilyen rendszereket első lépésben úgynevezett átkötőszakaszokkal modernizálják, ezt követheti az ÖKO-program tényleges tartalma: strangszabályozás, termosztatikus szelepek, és költségosztók beépítése. Vagyis az egycsöves rendszer egyáltalán nem akadálya a programban való részvételnek, hiszen az átkötőszakaszok beépítésével az eredetileg fennálló probléma orvosolható.

Egycsöves átkötőszakaszos rendszer – érdemes korszerűsíteni?

Igen. A radiátorok itt ugyan el vannak látva elzáró szeleppel, de ezek jelenlegi állapotuk és konstrukciójuk miatt csak korlátozottan alkalmasak a hőenergia-felhasználás szabályozására. A program keretében a lakásokban  termosztatikus szelepeket és úgynevezett alsó elzáró szerelvényeket építenek be; ezen felül az épület teljes rendszerének beszabályozásához elengedhetetlen a strangvezetékek korszerűsítése.

Kétcsöves rendszer – érdemes korszerűsíteni?

Igen. A radiátorokon lévő szelepek csak korlátozottan alkalmasak a szabályozásra. A helyiségek egyenletes hőmérsékletét a termosztatikus szelepek tudják biztosítani, hiszen a pillanatnyi hőmérsékletét érzékelve szabályozzák a radiátorba beáramló víz mennyiségét, ezáltal a radiátor hőleadását. Az épület teljes rendszerének beszabályozásához itt is elengedhetetlen, hogy a strangvezetékek elavult, mára már használhatatlanná vált szabályzó szerelvényei helyére új, korszerű berendezéseket építsenek be az átalakítás során.
Termosztatikus szelepek – valódi megoldás?
A fűtés szabályozására mindenképpen. A termosztatikus szelepeknek két nagy előnyük van: mivel a helyiségekben a hőmérséklet szabályozható válik, megszűnik a korábbi probléma, amikor egyes lakások túl-, mások alulfűtöttek voltak. A másik előny a megtakarítás, hiszen a lakók távollétük idejére lejjebb vehetik a fűtést, ezáltal energiát, és – nem utolsó sorban – pénzt takarítanak meg. Vagyis: komfortérzet és takarékosság – így lehetne két szóban összefoglalni a radiátorszelepek hasznosságát.

Költségosztó – Kinek és miért éri meg?

A kérdés első felére a válasz: Mindenkinek. Az indoklás pedig már válasz a kérdés második felére: a fűtési költségmegosztók felszerelésével a távfűtésben kialakul az egyéni érdekeltség (hiszen nem mindegy, hogy a lakásomban mennyit mutat a költségosztó), ennek hatására pedig – optimális használat esetén – az épület összes hőfelhasználása jelentősen csökkenhet. Egy fontos megjegyzés: a költségosztók felszerelése után sem lesz érdemes összehasonlítani az egyes lakások hőfelhasználását, hiszen az erre vonatkozó szokások – például, hogy ki milyen hőmérsékletet kedvel, stb. – eltérőek.

Mindenki megtakarít a költségosztóval?

Közelítsük meg a kérdést elméleti és gyakorlati oldalról. Nézzük az elméletit: Aki kevesebbet fogyaszt, mint az általa befizetett hődíj előleg, az a befizetése és a tényleges fogyasztása közti különbözetet visszakapja. A többet fogyasztók esetében viszont fordított a helyzet. Gyakorlati oldalról közelítve azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a költségosztóval, és a szabályozható fűtéssel (termosztatikus szelepek) optimális használat esetén szinte minden háztartás megtakarít.

Mindenki megtakarít a költségosztóval?

Közelítsük meg a kérdést elméleti és gyakorlati oldalról. Nézzük az elméletit: Aki kevesebbet fogyaszt, mint az általa befizetett hődíj előleg, az a befizetése és a tényleges fogyasztása közti különbözetet visszakapja. A többet fogyasztók esetében viszont fordított a helyzet. Gyakorlati oldalról közelítve azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a költségosztóval, és a szabályozható fűtéssel (termosztatikus szelepek) optimális használat esetén szinte minden háztartás megtakarít.

Milyen előírásoknak kell megfelelniük az elektronikus költség-megosztóknak?

Az Európai Unió tagállamaiban csak olyan fűtési költségmegosztók használhatóak, amelyek megfelelnek az MSZ-EN 834 sz. elektronikus költségmegosztókra vonatkozó szabványnak. A készülékeket az Országos Mérésügyi Hivatal is bevizsgálja.

Szükséges–e, és így jelent-e plusz költséget a költségosztók hitelesítése?

Nem. Ezt sem szabvány, sem jogszabály nem írja elő. A költségmegosztókat azokban az országokban sem kell hitelesíteni, ahol használatukat törvény teszi kötelezővé.

Hogyan történik a költségek meghatározása?

A fűtési időszak végén a költségmegosztókat leolvassák. A leolvasott egységek arányában történik az épület összes hőfelhasználásának megosztása.  Fontos megjegyezni: A költségmegosztó készülékekről leolvasott érték - típustól függetlenül - csak egy arányszám. Amikor minden költségmegosztót leolvastak, a leolvasott egységek összeadódnak. Az így kapott egységek összegével elosztjuk a hőmennyiségmérőn mért hőmennyiséget, így kapjuk meg az egy egységre jutó hőmennyiséget, amit egyenként visszaszorzunk az egyes lakásokban leolvasott egységekkel. Egy picit leegyszerűsítve: a költségosztók nem hőfogyasztást mérnek, hanem azt mutatják meg, hogy az egyes lakások hőfogyasztása hogyan aránylik egymáshoz. Ebből persze a szolgáltató – mivel ismeri a teljes épület hőfelhasználását – már ki tudja számolni az egyes lakásra (díjfizetőre) jutó összeget.

Miért célszerű – költségosztók ellenére - a fűtési hődíjköltségek legalább felét légköbméter arányosan felosztani?

Nézzünk egy gyakorlati példát. Az épület fűtési rendszerében lévő felszálló vezetékek, más szóval strangok, és a radiátorokhoz vezető csőszakaszok nincsenek szigetelve, így akkor is adnak le hőt, ha a radiátorok le vannak zárva. Egy lakás hőmérséklete még lezárt radiátorok mellett sem süllyed 13-14 C° alá, hiszen az áthaladó csővezetékek és a szomszédos fűtött helyiségek melegítik. Ha a radiátorok le vannak zárva, a költségosztók nem mérnek hőleadást. Ha kizárólag költégosztók alapján valósulna meg a díjfizetés, az ilyen lakásban élők nem fizetnének hődíjat, holott a lakás nyilvánvalóan vett fel hőt. Ezért mindenképpen javasolt a társasházban a hődíjköltség legalább felét egymás között légköbméter arányosan felosztani. Szakértők szerint - és a tapasztalatok alapján - legjobb, ha a légköbméter arányos rész a hetven százalékot közelíti.

Hová forduljon az a lakóközösség, amely a költségmegosztó rendszer alkalmazásával kívánja szétosztani az épületének fűtési költségét?

Megbízást kell adni egy költségmegosztási szolgáltatást nyújtó cégnek a költségmegosztók felszerelésére és a költségmegosztásra. Ezen kívül az elszámolási mód megváltozását be kell jelenteni a TIMPANON Kft. ügyfélszolgálati irodáján, és ennek megfelelően elengedhetetlen a távhőszolgáltatási szerződés módosítása is.

Előfordulhat-e hogy valaki egész télen be sem kapcsolja a radiátorait, mégis 20°C van a lakásában?

Bár a dolog jól hangzik, az eddigi tapasztalatok alapján nem. Egy ötven négyzetméteres, körbefűtött (tehát nem szélső) lakás 20°C-ra való felfűtéséhez a téli időszakban az épület jellemzőitől (falak anyaga, homlokzati szigetelés, nyílászárók állapota) függően mintegy 2400-2800 Watt fűtőteljesítmény szükséges. A lakáson áthaladó strangok teljesítménye a csövek átmérőjétől függetlenül ennek töredéke csupán, tehát a fűtőtestek bekapcsolása nélkül nem érhető el a lakáson belüli 20°C-os hőmérséklet.

Hol vizsgálják be azokat a költségmegosztókat, melyeket tulajdonosa hibásnak tart?

A tulajdonos által hibásnak ítélt készülékeket bejelentés után a költségmegosztást végző szakcégek kérésre a helyszínen megvizsgálják. Amennyiben a fogyasztó a szakcég álláspontját nem fogadja el, úgy a készülék bevizsgálásával egy erre felkészült, hőtechnikai laborral rendelkező intézményt lehet megbízni. Ilyen szervezet az Országos Mérésügyi Hivatal, de megállapodás szerint valamely egyetem, főiskola megfelelő hőtechnikai laboratóriummal rendelkező tanszéke is elvégezheti a vizsgálatot. A vizsgálat költségeit a megbízónak kell viselnie. Amennyiben azonban bebizonyosodik, hogy a költségmegosztó készülék a forgalmazó álláspontjával ellentétben valóban hibás, úgy a költségeket a forgalmazó átvállalja, vagy meg lehet vele téríttetni.

Saroklakás – magasabb díj?

Egy, a legfelső szinten elhelyezkedő saroklakás tényleges hőfelhasználása - és így fűtési költsége - magasabb egy hasonló paraméterű, körbefűtött lakás fogyasztásánál. Azonban a kedvezőtlen elhelyezkedésből eredő - költségmegosztón kimutatható - többletfogyasztást az elszámolás során megfelelően kompenzálhatjuk az úgynevezett korrekciós tényezők használatával. A módszer lényege, hogy a kedvezőtlen elhelyezkedésű helyiségek hőfelhasználását a költségmegosztási folyamat során a korrekciós tényezők segítségével úgy kompenzáljuk, hogy a korrigált fogyasztás egy azonos légtérfogatú és hőmérsékletű körbefűtött helyiség fogyasztásával egyezzen meg. Ezzel kiszűrhető a kedvezőtlen elhelyezkedésből adódó többlet-hőfogyasztás.

Miért döntött a távhőszolgáltató az átalánydíj bevezetése mellett?

A távhőszolgáltatással kapcsolatban az egyik legtöbbet elhangzó kritika, hogy a számla összege kiszámíthatatlan és tervezhetetlen. Mivel a hektikus fűtési költségek nehezen tervezhetővé tették a családi költségvetéseket, a távhőszolgáltató, egy a városban zajlott közvéleménykutatásban kérdést tett fel az átalánydíjról. Az eredmények igazolták az előzetes várakozást. A válaszadók többsége az átalány bevezetése mellett volt, a felkínált lehetőségek közül pedig azt választották, ahol az éves díjat tizenkét egyenlő részben fizethetik meg.
vissza a lap tetejére

Miért a 2005. évet vette alapul a távhőszolgáltató az átalány hődíj-előlegének kiszámlázásakor?

Az időjárás mostanában kiszámíthatatlan, előfordul, hogy egy rendkívül enyhe telet egy hűvös, csapadékos nyár követ. A 2005. évben viszont az évszakok megfeleltek az „előzetes várakozásnak”, vagyis akkor nem tapasztaltunk kirívó szélsőségeket az időjárásban.

Miért előnyös az átalányfizetés a távhőszolgáltatás esetén?

A legtöbb család egyenletes jövedelemre tesz szert az év folyamán, ezért a téli hónapokban nehéz kigazdálkodniuk az időjárástól nagymértékben függő, változó végösszegű számlák ellenértékét. A minden hónapban azonos mértékű anyagi megterhelés könnyebben tervezhető, jobban elviselhető.

Ha átalányt fizetek, mikor történik az elszámolás?

Az átalánydíj szerinti díjfizetőknek elszámolás csak a fűtési idény letelte után, május 31-ét követően készül, évi egy alkalommal. Vagyis az elszámolást mindig a júniusi számlával kapja majd meg az átalánydíjas díjfizető.

Hogyan számol el velem a szolgáltató, ha elszámolási időszakon belül elköltözöm?

Átalánydíjas díjfizetőnél ilyenkor teljes végelszámolást kell készíteni. Ez azt jelenti, hogy mind a vízfelmelegítés-szolgáltatás hődíjának, mind a fűtésszolgáltatás hődíjának - a befizetett és a valóban felhasznált hőmennyiség közötti - különbözetével el kell számolnia.

Választhat-e az új tulajdonos a lakás megvásárlásakor a díjfizetési módok között?

Igen, de aki téli hónapban vásárol távhővel ellátott lakást és átalány díjfizetési módot választ, annak számítania kell arra, hogy az elszámoláskor aránytalanul magas számlát fog kapni, mivel az általa befizetett havi átalánydíjak nem fedezik a valós hőfelhasználást.

Mikor lehet az átalány és az eddig megszokott fizetési mód között váltani?

Az első alkalommal a helyi rendelet alapján minden lakossági, háztartási célú díjfizetőt átalányfizetési módra állított be a TIMPANON Kft. Aki ezt nem szeretné, és az eddig megszokott elszámolás alapján kívánja fizetni a távhőszolgáltatáshoz kapcsolódó díjakat, az 2009. június 2-ig jelezheti ezt az ügyfélszolgálati irodán ( a májusi számlával kézhez kapott tájékoztató perforált részét leválasztva és kitöltve) . A továbbiakban minden év május 1. és május 31. között nyílik lehetőség a változtatás bejelentésére a következő egy éves - június 1-május 31 - elszámolási időszakra vonatkozóan.

Igaz-e, hogy átalánydíjnál – éppen a nyári bevezetés miatt – a Timpanon Kft. hónapokig használja a lakosság pénzét?

Ez részben igaz, hiszen az igazán kemény téli hónapokig – gyakorlatilag ősszel – az átalánydíjasok által befizetett összeg magasabb, mint a hőfelhasználásuk. Ugyanakkor a téli hónapokban ez visszafordul, akkor majd a Timpanon Kft. fogja megelőlegezni az átalány szerint fizetőnek azt, amit később, tavasszal, vagy nyáron fizetnek majd meg.

Csökken-e a távhőszolgáltatás díja azáltal, hogy a melegvíz ivóvíztartalmát ezt követően nem a Timpanon Kft., hanem az ÉRV Zrt számlázza majd?

Nem. A vízkivétel célja az volt, hogy azokban a lakásokban, ahol a melegvízet eddig a Timpanon Kft. szolgáltatta, a díjfizetők valós képet kapjanak a távhőszolgáltatás díjairól. Ezt követően ugyanis a távhőszolgáltatás számlája valóban csak a távhőszolgáltatás költségeit tartalmazza majd, a melegvízhez szükséges ivóvízét nem.

Ha a melegvízben felhasznált vizet a vízmű számlázza, mikor olvassa le az órákat és mikor számláz?

Az ÉRV ZRt. 2009. június elsejét követően veszi át a melegvíz víztartalmának számlázását és az ehhez kapcsolódó feladatokat. Az adatok pontos átadása érdekében 2009. májusának utolsó hetében a két szolgáltató (ÉRV, Timpanon) közös melegvízmérő-olvasást tart. Ezután Az ÉRV Zrt. mérőolvasást a hidegvíz mellékmérőkkel egy időben végez(tet) majd, és azzal egyező időben számlázza az elfogyasztott víz ellenértékét.

Kinek kell szólnom ezután, ha koszos, vagy megáll a melegvíz órám?

A vízórákkal kapcsolatos tevékenységek közül ez is az ÉRV ZRt.-hez tartozik majd 2009 június elseje után. Viszont a májusi közös mérőolvasás alkalmával feltárt rendellenességet 2009. június 15-ig még a TIMPANON Kft. Távhőszolgáltatási Divíziójához kell bejelenteni az 512-165-ös telefonszámon. Az addig megrendelt vízóra tisztítását illetve cseréjét is a távhőszolgáltató munkatársai fogják elvégezni.

Lesz-e lehetőségem ezután is a használati melegvíz hődíja havi részfizetésének változtatására?

Természetesen igen, mindkét díjfizetési mód esetén lehet azt növelni, illetve csökkenteni. Ehhez tudni kell, hogy az elszámolási időszak végén - minden év május 31-ét követően – a Timpanon Kft. a valóban elfogyasztott vízmennyiséghez kapcsolódó és az addig befizetett hőmennyiség közötti különbözetet fogja kiszámlázni, illetve visszatéríteni.